Tisztelt Olvasó!

Tagságunk nevében örömmel látjuk, hogy a Távközlési Szakszervezet felkeltette érdeklődését. Jogos a kérdése, hogy mit ad a szakszervezet? Tájékozódjon honlapunkon keresztül és döntsön. Mi szeretnénk Önt üdvözölni minél elöbb a TÁVSZAK tagjai között. Ha a belépés mellett dönt, mi igyekszünk érdekeit megelégedésére képviselni.

Jogában áll hallgatni, de az is jogában áll, hogy elmondja a véleményét.
Jogában áll szakszervezethez csatlakozni, csatlakozzon tehát hozzánk!
Minden, amit mond, felhasználható az Ön érdekében is.

Döntsön!

A Magyar Szakszervezeti Szövetség 14 elvárása a következő kormánytól

 

Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség 14 elvárása a következő kormánytól

 

Milyen legyen Magyarország következő 4 éve?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan kormányzati politikát akar, amely megszünteti a kiszolgáltatottságot, biztos munkahelyeket és valódi foglalkoztatáspolitikát valósít meg.

 

  1. Kiszámíthatóságot a gazdaság szereplői számára! Szűnjön meg a foglalkoztatás bizonytalansága!
  2. Széles körű egyeztetést az érdekképviseletekkel, a kiszolgáltatottságot megszüntető új Munkatörvénykönyvet!
  3. Az Európai Uniós források felhasználását a foglalkoztatás bővítése érdekében!
  4. Hatékony programokat az ifjúsági munkanélküliség felszámolására!
  5. Valósághű statisztikát a foglalkoztatás tényadatainak megismertetéséhez!

 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan kormányzati politikát akar, amely tisztes béreket biztosít, amiből a munkavállalók meg tudnak élni.

 

  1. A minimálbér felzárkóztatását a létminimumhoz!
  2. Több kulcsos adótáblát és a kiskeresetűeknek adójóváírási lehetőséget!
  3. A közszolgálati munkavállalók bérrendezését, az elvándorlás megállítását, hogy a szolgáltatás ne kerüljön veszélybe!
  4. Az azonos értékű munkáért azonos bér járjon, szűnjön meg a területek és nemek közötti egyenlőtlenség!

 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan kormányzati politikát akar, amely a társadalom nehéz helyzetben levőit nem hagyja magára.

 

  1. A közmunkások ne megaláztatást és alamizsnát kapjanak!
  2. Krízis támogatási rendszert azoknak, akik a munka mellett sem képesek élhető körülményeket teremteni maguknak és családtagjaiknak!
  3. Munkavállalási lehetőséget, és azonos jogokat a megváltozott munkaképességűeknek!

 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan kormányzati politikát akar, amely olyan nyugdíjrendszert vezet be, ahol sem a ma, sem a jövő nyugdíjasai nem lesznek kiszolgáltatva a körülöttük zajló változásoknak.

 

  1. Szolidáris nyugdíjrendszert, amely figyelembe veszi a ledolgozott szolgálati időt, az egészségi állapotot, a munkakörülményeket és rugalmasan kezeli a nyugdíj előtt állók helyzetét!
  2. Érdemi, szakmai vitát, az érdekképviseletek bevonásával egy kiszámítható és fenntartható nyugdíjrendszerért!

 

-- Részletek itt --

 

 

 

Májusig kell lenullázni a 2011-ben kiadott Szép-kártyát

 

Öt hónap haladékot kaptak azok a Szép-kártya-tulajdonosok, akik még mindig nem tudták elkölteni a kártyára 2011-ben feltöltött összeget. Ha május 31-ig sem találják ki, hogy mire költik, visszakerül a pénz a munkáltatóhoz.

Január elsejétől a teljes új Munka törvénykönyve hatályba lép

 

Január elsejétől teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve (Mt.). A törvényt egy éve fogadták el és legtöbb rendelkezése már 2012. júliusával hatályba lépett, de számos fontos elem csak január elsejétől lesz érvényes. Az Mt.-ről szóló törvény 1992-es elődjét váltja fel.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések január elsejétől lépnek érvénybe.

Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.

Az Mt. szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Húsz nap alapszabadság, tíz nap pótszabadság

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.

A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.

Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Távolléti díj

Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint.

 

Forrás: Magyar Hírlap Online

 

Eldőlt: ennyi lesz a minimálbér

 

A munkaadók és a szakszervezetek megállapodtak a minimálbérről, ami bruttó 93 ezerről 98 ezer forintra emelkedik jövőre. A legkisebb keresetűek tehát 64190 forintot fognak kézhez kapni 2013-ban, úgy, hogy a létminimum már 2011-ben jóval e fölött, 83949 volt, és ez - figyelembe véve a magas inflációt - 2013-ra csak emelkedni fog, kérdés, hogy mennyivel.

A minimálbér 98 ezer, a szakmunkás minimálbér 114 ezer forint lesz jövőre - állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek. Mielőtt azonban a kormány kihirdeti a minimálbért, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT) is konzultálnia kell.

Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.

A megállapodás megszületett

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy fogalmazott, megérte a többhónapos vita a jövő évi bérekről, és végül egy olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, amivel mindkét oldal elégedett lehet.

A megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbéremelési javaslatot - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

 

Már boncolgatnák az új Mt.-t

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén a szakszervezetek kezdeményezésére került napirendre az új Mt. felülvizsgálatának kérdésre, mert a munkavállalói érdekképviseletek szerint a törvénykönyv hatályba lépése óta eltelt rövid időszakban a tagszervezetek és alapszervezetek visszajelzése alapján körvonalazódtak azok a kérdéskörök, amelyek a gyakorlatban nehézségeket okoznak.

ÜNNEP ELŐTT - Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának közleménye

 

A magyar munkavállalók egyre kevesebb munkahelyen, romló körülmények között, egyre többet dolgoznak, miközben a megkeresett jövedelmük vásárlóértéke folyamatosan csökken. A foglalkoztatás, a munkahelyek védelme és újak teremtése, a tisztes megélhetéshez szükséges bérek biztosítása elsőrendű feladat az országban. A megszorításokkal, az elvonásokkal, az újabb és újabb sarcokkal nem állítható talpra a gazdaság, viszont romlik a dolgozók, a nyugdíjasok, a fiatalok, a munkaerőpiacról kiszorulók helyzete.

Megállapodás 2013. évre a Magyar Telekommal

 

A négy éve tartó gazdasági válság, a kormány távközlési szektort sújtó intézkedései közepette igen nehéz Érdekegyeztető Tárgyalások során állapodtunk meg a 2013. évre szóló juttatásokról és foglalkoztatásról a Magyar Telekommal, mint munkáltatóval.

Nyomás alatt alakulnak a bérek

 

A jövő évi bérekről akkor lehetne megalapozottan beszélni, ha tudnánk, milyen lesz a 2013-as gazdasági és pénzügyi pálya, milyen lesz a hitelpolitika, a kamatpolitika, mekkora lesz a fogyasztás, a GDP és a foglalkoztatási szint. Elfogadott számok kellenek, olyanok, amelyeket senki sem vitat – válaszolta a jövő évi bértárgyalásokkal kapcsolatos kérdésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

 

Javaslatcsomagot készített a kormánynak az MSZOSZ

 

Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos első tapasztalatokról, valamint a munkahelyvédelmi akcióprogramról és a tervezett lakhatási támogatásról kezdett egyeztetést kedden a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma – közölte a testület ülése után a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-vel.

 

Így változik az életünk szeptember elsejétől

A Napi Gazdaság összeállítása szerint szeptember 1-jétől egyebek mellett jobban megéri majd vonattal közlekedni, egyszerűbbé válik a jövedelemigazolás, kevesebb ügyben lehet a Kúriához fordulni, 16 évre csökken a tankötelezettségi korhatár azok számára, akik a 2011-2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak.

Tartalom átvétel