NOL| 2012. május 10. |

Beszólt a kormánynak a Telekom: ez nem fogyasztási adó!

A Telekom vezérigazgatója szerint a telefonadó nem fogyasztási adó, ezért kérdés az EU-konformitása, ráadásul súlyosan veszélyezteti az ország versenyképességét.

Mit? Hol? Mennyiért? – A munkaszerződés tartalma 2. rész

A munkaszerződés nélkülözhetetlen tartalmi elemeinek áttekintése során másodikként a munkavégzés helyének meghatározását vizsgáljuk meg. A munkahely azt adja meg, hogy a munkavállaló mely földrajzi helyen köteles munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét teljesíteni. Az új Munka Törvénykönyve ebben a kérdésben változást hoz a ma hatályos megoldáshoz képest.

Az új törvény szerint, a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. Míg tehát a mai szabályok szerint a munkahelyet mindenképpen fel kell tüntetni a szerződésben, 2012. július 1-jétől ez nem lesz kötelező. Ha a felek a munkaszerződésben kifejezetten nem rögzítik a munkavégzés helyét, úgy a „szokásos” munkavégzési helyet kell majd munkahelynek tekinteni. Ezt a helyet a felek között kialakult gyakorlat alapján lehet meghatározni. Például, pár hetes munkavégzés után már egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a munkavállaló hol szokott dolgozni, és így ez lesz a szerződéses munkahely.

Nemcsak az érdekegyeztetés fóruma alakult át az idei évtől, a szakszervezetekre, üzemi tanácsokra, egyesületekre vonatkozóan is történtek változások. Az üzemi tanácsot az új Munka törvénykönyvének XX. fejezete szabályozza. A régi Mt.-hez képest kevés, ám jelentős változtatás történt, ezeket részletezzük az alábbiakban.

Az üzemi tanácsot öt évre választják, tagjainak száma is változatlanul 3-13 fő.

A választások részletes szabályozása részben a választási bizottság feladatává válik: a választási bizottság feladata a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása. A képviselettel rendelkező szakszervezet továbbra is állíthat jelöltet a választásokon, az üzemi tanácson elért eredmény azonban nem befolyásolja a szakszervezet reprezentativitását. A választási bizottság megalakításában a szakszervezeteknek nincs szerepük.

Az MSZOSZ Elnökségének állásfoglalása

A bértárgyalások eddigi tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a Kormány és parlamenti kétharmada elhibázott gazdaság- és adópolitikája eredményeként minden korábbinál nehezebb helyzetben kell az ágazati és vállalati tárgyalásokat folytatni a szakszervezeteknek. Az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosítási járulék 1 %-os emelése következtében nagymértékű nettó keresetcsökkenés következhet be a munkavállalók jelentős részénél.

Az MSZOSZ Elnökségének határozott álláspontja, hogy a bajt annak kell orvosolnia, aki azt okozta. A kompenzációnak teljesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyetlen érintett munkavállaló nettó keresete sem csökkenhet.  Ezért elvárjuk a Kormánytól, valamint a munkáltatóktól, hogy minden esetben ahol erre szükség van, biztosítsák a kellő forrásokat, a bruttó bérek elvárt emeléséhez. Elutasítunk minden olyan törekvést, amely létszámcsökkentéssel, külső munkaerő alkalmazásával, a fekete és szürke foglalkoztatás eszközeivel képzeli el a „probléma kezelését”.

A teljes körűen végrehajtott kompenzáció esetén is komoly gondot fog okozni a bérszerkezet torzulása.

Az MSZOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy mentesüljön az a munkáltató a hátrányos következmények alól, amelyik csak a munkavállalók 2/3-ánál emeli meg az elvárt módon a bruttó béreket.

Az MSZOSZ minden segítséget magad az ágazati és munkahelyi bértárgyalásokhoz, amelyekhez a következő elvek figyelembe vételét ajánlja:

• Minden munkavállaló esetében meg kell történnie a kompenzációnak, mert senki nem járhat rosszabbul a  változások következtében.
• A kompenzációt a bruttó alapbérek emelésével kell elérni.
• A nettó érték megőrzése a béren kívüli juttatások körében is történjen meg.
• A béren kívüli juttatások növekményének bevonására az elvárt béremelésbe csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor.
• A tárgyalásokon tartsák szem előtt, hogy a valódi cél a keresetek reálértékének megőrzése.

Az MSZOSZ Elnöksége kezdeményezi, hogy az ágazati párbeszéd bizottságokban haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a kompenzáció és az elvárt béremelés végrehajtásáról.

Budapest, 2012. január 16.

                                                                                                 MSZOSZ Elnökség

A KORMÁNY BEFAGYASZTJA A KERESETEKET

Az MSZOSZ Szövetségi Tanács állásfoglalása

a 2012-es keresetek alakulásáról és  a kompenzációról

A jövő évi minimálbérről, bérminimumról, elvárt bérekről és a kompenzálás rendszeréről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultáció során megismert kormány javaslatok nyilvánvalóvá tették, hogy 2012. a nettó keresetek csökkenésének, de legjobb esetben is befagyasztásának éve lesz, előre látható, hogy jelentős mértékű reálkereset veszteséggel kell számolniuk a munkavállalóknak.

Az idei várhatóan 2,8 %-os termelékenységjavulás után a jövő évben a válságjelenségek és a követhetetlen, kapkodó gazdaságpolitika ellenére a munka termelékenysége mintegy 1,5 százalékkal növekedni fog. A javuló hatékonyság mellett a munkavállalók az elhibázott adókoncepció következtében a jövedelmi folyamatos vesztesei lesznek. A munkavállalók döntő többségét érintő, várható nettó keresetcsökkenés az adójóváírás megszüntetésének valamint az 1 százalékos járulékemelésnek a következménye. Ezeket a változásokat az MSZOSZ mindvégig ellenezte.

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa hangsúlyozza: az, hogy senki nem járhat rosszabbul azt jelenti, hogy nem csökkenhet a munkavállalók keresete, sem a béren kívüli juttatásaik nettó értéke. Az elvonásokat kompenzáló bérnövekedésnek havonta és személyre számítva kell teljesülnie. A munkavállalók és a közvélemény számára is világossá kell tenni: 93.000 forintos minimálbér, a 108.000 forintos bérminimum és a havi 216.805 forintig elvárt bér jelentős bérköltség emelést jelent a gazdaságnak, de semmilyen emelkedést nem jelent a bérből élőknek.

AZ MSZOSZ Szövetségi Tanácsának

ÁLLÁSFOGLALÁSA

A Munka törvénykönyve elfogadásáról

A Nemzetgazdasági Minisztérium ősz elején kezdeményezett tárgyalásokat az új Munka törvénykönyvéről két szakszervezeti konföderációval, és három munkaadói szervezettel. Az MSZOSZ később kapott meghívást a tárgyalásokra, melyeken a tagszervezet-vezetői értekezlet döntése alapján, az együttműködő konföderációkkal közösen elkészített módosító javaslatokat képviselve a továbbiakban részt is vett.

A szakszervezeti figyelemfelkeltő és nyomásgyakorló akciók, a nemzetközi szakmai szervezetek állásfoglalásai mellett e tárgyalások is hozzájárultak ahhoz, hogy lényegi pontokon változott a törvénytervezet a parlamenti beterjesztésig.

2011. december 2.-án a túlmunka, és a munkahelyi szakszervezeti működés néhány részkérdésében született megállapodás. Fontos eredménynek tartjuk, hogy a túlmunkát nem lehet egyoldalú munkáltatói rendelkezés alapján szabadidővel „kifizetni”. A munkavállalók egyéni és kollektív jogainak érvényesüléséhez, a teljes munkavállalói kiszolgáltatottság megakadályozásához elengedhetetlen a szakszervezetek függetlenségének és működésének biztosítása. Ennek érdekében a minimálisan szükséges változásokról sikerült megállapodni.

Határozottan visszautasítjuk azt a kormányzati állítást, hogy az MSZOSZ a beterjesztett új Munka törvénykönyve egészét a részmegállapodás aláírásával támogatta.